Tudástár

A nem jogi elismerése

33. §

Miután 2020.márciu 31-én éjjel dr. Semjén Zsolt benyújtotta a törvényjavaslat módosítást, feszült időszak következett. A transznemű emberek kétségbe és bizonytalanságba estek. Tényleg ellehetetlenítik előttünk a nemváltást? Mi lesz a bentlévő kérelmekkel, amíg hatályba nem lép a módosítás addig tudunk tenni bármit is? Visszamenőleg mi lesz, esetleg mindenkitől visszavonják a már lezajlott nemváltoztatást?
Jogvédő és civil szervezetek szólaltak fel a benyújtott törvénymódosítás ellen, ellenzéki politikusok bírálták a kormányt, közismert emberek mutattak szolidaritást felénk és rengetegen álltak mellénk. De mindenekelőtt járjuk körbe azt hogy Miért?

Világjárvány idején ezt a legfontosabb elővenni?

Röviden, igen.
A transzneműek jogi helyzete már évek óta egy probléma volt a kormány számára, ezért is volt az ide vonatkozó eljárás döcögős, illetve mondhatni befagyasztott az elmúlt években. Egyszerűen a transzneműség nem illik az idealizált országképükbe, de békeidőkben egy ilyen módosítást végigvinni rizikósabb lett volna, így kapóra jött a világjárvány.

Attól hogy a kérelmek nem lettek elbírálva, 2019-ben mégis porszem került a gépezetbe. Az egyik sorstársamnak sikerült elérnie, hogy ha a Kormányhivatal érdemben nem is akarja elbírálni a kérelmet, legalább tegye azt át az anyakönyvvezetőnek. Az anyakönyvvezető meg ezt lezárta egy elutasító határozattal és itt megnyílt a bírósági felülvizsgálat lehetősége, mivel az anyakönyvvezetőnek nincsen jogköre elutasítani vagy elfogadni egy ilyen kérelmet. Ő csak jegyzi a név és nemváltást, illetve kiállítja az új anyakönyvet.
A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2020. február 17-én meghozta az ítéletét, amiben megsemmisítette az elutasító határozatot és egyúttal kötelezte Budapest Főváros Kormányhivatalát egy új eljárás lefolytatására.

Ebből a pozitív döntésből kiindulva sokan érezték úgy, hogy most megtört a jég és beadták a saját kérvényüket, vagy megpróbálták a már bentlévő előremozdítani. Szerintem ez a repedés volt a kormány oldalán az, amikor leporolták a kérdéskört és másfél hónap alatt össze is rakták a módosítást. Muszáj volt lépnie valamit annak érdekében, hogy megtartsa a jelenlegi állapotot, mert az elmúlt évek bentlévő kérelmei szinte egyszerre indultak volna meg a megnyílt jogi úton.
Természetesen a miértre a választ csak az tudná megmondani aki kitalálta a módosítást, így az iménti két mondat csak puszta feltételezés részemről.

Illetve egy másik darabja a miértnek, az a reakciófelmérés. Erre szintén írhatnám hogy csak egy szubjektív feltevés, de sajnos az elmúlt évben megesett történések alátámasztották a helyességét.
Szerencsére nem vagyunk sokan (nem kívánnám senkinek sem hogy transznemű legyen és megtapasztalja a diszfória érzését), de ezzel arányosan nő a kiszolgáltatottság. Kicsiben lehet biztonságosan felmérni a határokat és monitorozni a reakciókat, ami elengedhetetlen a nagyobb lépések előtt. Emlékezzünk csak a 2014-es internetadóra, az szó szerint mindenkit érintett, egyből ki is vonultak az emberek az utcákra.

2020.04.07. Az Országgyűlés plenáris ülése

Következett a törvényjavaslatnak az általános vitája, ami a 2. napirendi pont volt az ülésen. Összegezve a 33. §-t érintő felszólalásokat:

  • Az előterjesztői nyitóbeszédben, dr. Orbán Balázs (államtitkár) ismertette a törvénymódosítás pontjait, amit egy rövid indoklás követett:
    Egy bizonytalan helyzetet hivatott rendezni ez a módosítás, mivel jelenleg egy bizonytalan jogi helyzet van Magyarországon. Fontos a születéskori biológiai nemet, mint adatot rögzíteni (elsődleges nemi jelleg és a kromoszóma szám* alapján) és ez megváltoztathatatlan a nyilvántartásokban. A nemi identitás megválasztása és az esetleges műtétek elvégzése szabadon megtehető. Mindez azért szükséges, mert egészségügyi, büntetés végrehajtási és egyéb szempontból is fontos lehet a jövőben. Akár adott esetben életet menthet és a büntetés végrehajtás rendjéhez járulhat hozzá.

Ezután következtek a vezérszónoki felszólalások:

  • Dr. Salacz László (Fidesz) nyitotta a sort. “[…] Az anyakönyvbe bejegyzett nem, tulajdonképp az orvos által megállapított tényen alapul, amelyet az anyakönyv deklarál, azzal ellenkező bizonyításig a bejegyzett tényeket, jogokat igazolja, tehát jog keletkeztető hatása nincs. Az anyakönyv által deklarált nem alapján, azonban már jogok illetve kötelezettségek keletkezhetnek, ennek megfelelően szükséges a születési nem fogalmának meghatározása. Tekintettel arra, hogy a biológiailag nem megváltoztatása nem lehetséges, teljesen jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy ennek megváltoztatására az anyakönyvi nyilvántartásban sincs lehetőség […]”
  • Dr. Varga-Damm Andrea (Jobbik) nem érintette ezt a paragrafust.
  • Dr. Vejkey Imre (KDNP) szerint a születéskor fennálló elsődleges nemi jelleg és a kromoszómák határozzák meg a születési nemet, ezt az anyakönyvi adatot, egy későbbi nemi megerősítő műtét nem tudja visszamenőlegesen megváltoztatni, így ez megváltoztathatatlan marad.
  • Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) kifogásolta, miért most kell azzal foglalkozni, hogy egy gyermek neme így rögzítve legyen. Beszélt az anyakönyvi kivonat történetéről, a személyi számról és annak a fontosságáról. Kifejezetten nem kifogásolta, hogy ez miért kerül így rögzítésre, inkább csak azt hogy miért pont most.
  • Dr. Vadai Ágnes (DK) elfogadja azt, hogy mások más értékrenddel rendelkeznek, de hogy a kormány a járvány közepén, miért foglalkozik a transzneműekkel, egy ennyire tisztességtelen módon, ez elfogadhatatlan. A kormány a törvény erejével tiltja meg a nem változtatás lehetőségét, szembe menve bírósági határozatokkal. Kinek és mit ártottak ők, hogy el kell venni azt a kicsi boldogságukat, amikor már alapból is sokat szenvednek az életben. Felveti, hogy mi a célja a nem változtatás jogának megvonásának, mivel a nem megváltoztatásával a transz nemű emberek, semmilyen jogokra nem tesznek szert, csak kapnak egy átlagos életet. Nem csak politikailag, de emberileg is teljesen elfogadhatatlan ez.
  • Csárdi Antal (LMP) szerint ez a pont a legkínosabb az egész salátatörvényben. Egyáltalán ezt hogyan találták ki, mi volt az, ami ezt a törvénymódosítást indokolttá tette. Felhozta, hogy ennek valóban most van e itt az ideje hogy vita tárgyát képezze. Kérte, hogy a kormány fejtse ki, mit ért a – büntetés végrehajtás rendjének szükségességéhez – alatt. Teljesen méltatlan egy ilyen törvény a transzneműekre nézve és az egészet csak elfedik a jelenlegi járvány helyzet.
  • Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd): Miért fontos ez, hogy merülhet fel a nem változtatás témaköre egyáltalán egy ilyen világjárvány kellős közepén. Minden problémás pontra fognak benyújtani egy módosító javaslatot.

Következtek a további felszólalások. Amik érintették a nem változtatást:

  • Bencsik János (független): Egy világjárvány tetőzése előtt a nem változtatás szabályozása, tényleg ekkora prioritást érdemel? A salátatörvénybe tökéletesen be lehet illeszteni az ilyen és ehhez hasonló, nagy visszhangot keltő változtatásokat. Viszont ez a visszhang fogja most mégis elnyomni a hiányos járványügyi intézkedéseket.
  • Sebián-Petrovszki László (DK) felveti, hogy ez egészen 2018ig nem okozott problémát, egészen addig amíg az EMMI be nem szüntette a kérelmek elbírálását. Ebből perelések indultak meg és 2019 decemberében jogerős bírói határozat született arra, hogy a kormánynak miképpen el kellene bírálnia a kérelmeket. Igaz az, hogy nem érint sok embert, viszont akit igen, azt nagyon nagy mértékben. Elhangzott ugye az, hogy a börtön viszonyok kezeléséhez szükséges a születési nem definíciója. Felfoghatatlan ennek az indíttatása, az hogy egy sikeres műtét után, az illető mégis az eredeti születési nemének megfelelő helyre kerül börtönbe? Ez így szinte egyenértékű egy gyilkossággal. Még keleten, Oroszországban, Törökországban, Kazahsztánban és Üzbegisztánban is működik a nem jogi megváltoztatása. Egy nyílt diszkriminációhoz asszisztál most a kormány.
  • Dr. Keresztes László Lóránt (LMP) kérdése, mi indokolja azt, hogy erről most kell beszélni?
  • Dr. Szél Bernadett (független): Milyen védelmet ad, a koronavírus járvánnyal szemben, az ha a transznemű emberekkel egyszerűen kiszúrnak? Ez szimpla gonoszság, a valóság betiltása.

Végül az elhangzottakra, az előadói válasz következett, továbbra is dr. Orbán Balázstól:
A nyilvántartások kezelése, egy nagyon bonyolult szakterület. Eddig egy bizonytalan jogi helyzet volt, amiben a kérelmeket, különféle szakvéleménnyel megtámogatva, amiben az államnak kellett volna nemi és identitásbeli kérdésekben állást foglalni. A GDPR után ráadásul, ezeket a személyes papírokat nagyon sok mindenkinek kezelnie kellett volna. A kormány álláspontja szerint ez nem megfelelő, mert ez nem áll a szabadság talaján. Az anyakönyvi nyilvántartás és innentől kezdve a magyar személyadat és lakcímnyilvántartás, minden adat egyetlen egy időállapotban, egy tökéletesen egyértelműen megítélhető helyzetet tart nyilván, hogy az elsődleges nemi jelleg és a kromoszóma szám* alapján, kinek mi a biológiai neme. Ez kerül be a nyilvántartásba, a hatóságok tudnak ezzel az adattal dolgozni. De egyébként a személyi nemi identitás kérdése nincs korlátozva.
“Én azt gondolom, hogy ennél kompromisszumkészebb, szabadságpártibb, normálisabb konstruktívabb megoldást, nem lehet erre a helyzetre adni. Szomorú, hogy ennek ellenére, Önöktől minden összefüggésben, csak személyeskedést, kritikát és a tolerancia teljes hiányát, a másik oldal véleményére hallottunk ebben a több órában.”

*A kromoszóma szám nem elírás, dr. Orbán Balázs fogalamzott így.

A parlament oldalán elérhetőek a fentebbi felszólalásokról készült felvételek, 17. ülésnap (2020.04.07.). Ebben a felsorolásban, jelölve van, hogy mikor kezdődik a 33. §-t érintő rész a felszólalásban: 84. Dr. Orbán Balázs 18:00; 86. Dr. Salacz László 3:06; 90. Dr. Vejkey Imre 5:20; 92. Bangóné Borbély Ildikó 9:33; 94. Dr. Vadai Ágnes 6:00; 96. Csárdi Antal 7:01; 98. Kocsis-Cake Olivio 9:09; 100. Bencsik János 3:30; 102. Sebián-Petrovszki László 0:00; 106. Dr. Keresztes László Lóránt 5:40; 114. Dr. Szél Bernadett 8:46; 120. Dr. Orbán Balázs 28:37.

Ennyi szó esett a transznemű emberekről ezen a napon, a Magyar Országházban. Voltak, akik védőbástyaként emelkedtek fel az ülésterem sakktábláján, hogy ez egy felfoghatatlanul megalázó módosítási tervezet. Sokan a miérteket nem látták benne. Miért most kell ezzel foglalkozni, amikor egy új világjárvány tombol. A módosítás mögött lévő kormány most látta idejét annak, hogy egy megoldást találjon az eddigi jogi helyzet rendezésére.

2020.04.14-én sor került a részletes vitára, az Igazságügyi Bizottság ülésén. Itt volt még lehetőség módosításokat beterjeszteni a készülő törvénymódosításhoz. A kormánypárti többség leszavazott minden benyújtott módosítást, így a törvénymódosítás haladhatott tovább a szavazás felé.
Ezen az ülésen hangzott el a bizottság elnökétől, dr. Vejkey Imrétől (KDNP) a következő mondat: “Az, hogy az érintettek hogy látják, az teljesen közömbös […]”
Szél Bernadett független képviselő felszólalása itt megtekinthető. Ebben 0:34-nél hallható a fentebb idézett mondat.

Jogom van a nememhez, jogom van az életemhez!

Mindeközben az érintettek próbáltak kiutat találni a kialakult helyzetből. Jogi úton ez nyilvány zákutca volt, a Kormányhivatal továbbra is csak várta a törvénymódosítás hatályba lépését. Sokan elkezdtek foglalkozni a kiköltözéssel ahol az állampolgárság megszerzése után túleshetnek ezen a jogi folyamaton (kevés országban van lehetőség az identitásnak megfelelő ideiglenes papírokat beszerezni).
Kilátástalan lett a jövő, főleg a fiatalok számára. Amikor betöltik a 18-at, azzal a tudattal kényszerülnek belevágni a tranzíciójukba, hogy a jogi oldal nem fogja őket támogatni. Hiába változik meg a testük az identitásuk szerint, mindig ott lesz nálunk egy igazolvány, ami falként fog az útjukba állni.

A közösségi médiában is rengeteg #töröljeka33ast, #drop33 jelent meg. Nagyon sokan álltak mellénk és kérdőn néztek a kormányra, hogy miért? Magyar és nemzetközi szervezetek foglaltak állás a 33. §-sal szemben. Európától kezdve Amerikáig mindenhol cikkek tucatjai jelentek meg a helyzetről, hogy a magyar kormány egyik legfontosabb dolga a világjárvány közepén a transznemű emberek életének megnehezítése.
63 Európai Parlamenti képviselő írt alá egy, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek és az igazságügyi miniszternek címzett levelet, amelyben a salátatörvény visszavonását kérik. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, további négy különbiztosa, az Európa Tanács emberi jogi biztosa és az Európai Parlament is elítélte a kormány törvénymódosítását.

Az Európai Parlament állásfoglalásából:

A demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelme

  • 48. […] határozottan elutasít minden olyan kísérletet, amely a szexuális és reprodukciós egészség és jogok, valamint az LMBTI-személyek jogainak korlátozására irányul, és ezzel összefüggésben elítéli az arra irányuló kísérleteket, hogy még inkább kriminalizálják az abortuszt, megbélyegezzék a HIV-fertőzött személyeket és aláássák a fiatalok szexuális oktatáshoz való hozzáférését Lengyelországban, valamint a transznemű és interszexuális személyek jogai elleni támadásokat Magyarországon;

Függetlenül a magyarországi történésektől, ekkor jelent meg az ILGA-Europe éves jelentése, a Szivárvány Európa (Rainbow Europe 2020). Ebben az LMBT+ emberek szempontjából releváns jogi szabályozásokról és a joggyakorlatról összesít adatokat részszempontok alapján, 49 európai országra külön lebontva.
Magyarországon az elmúlt 7 év alatt 22%-os csökkenés történt, ezzel a 9. helyről lecsúsztunk a 27-re. A jelentés külön megemlíti, hogy nálunk volt 2020-ban a legnagyobb mértékű zuhanás, 8.46% az előző évhez képest. Az interaktív térképen nézve élesen látható, hogy Magyarország hova sorolta be magát a transznemű emberek jogi ellehetetlenítésével.
Például Románia, Ukrajna, Oroszország, Törökörszág, Fehéroroszország, Örményország mind mind előttünk van a nem jogi elismerésében.

Idővel a kormány csöpögtetett információkat a 33. §-sal kapcsolatban. Igazából itt tisztázta, hogy akinek már elbírálták a kérelmét, azok nem lesznek visszakeresve és visszaírva. De az olyan kérdések, mint ami szerette volna tisztázni, hogy mit is jelent a dr. Orbán Balázstól elhangzott “büntetés végrehajtás rendjéhez járulhat hozzá.” vagy a beadvány indoklásában szereplő “[…] Az anyakönyv által deklarált nem alapján azonban már jogok, illetve kötelezettségek keletkezhetnek […]” rész, már nem került tisztázásra.

2020. május 19-én a Parlament plenáris ülésén, 133 igen, 57 nem, és 4 tartózkodás szavazattal elfogadta a salátatörvényt, ami a 33. §-t tartalmazta. Innentől kezdve már csak az utolsó lépés volt hátra a hatálybalépés előtt, a köztársasági elnöknek még alá kellett írnia az elfogadott törvénymódosítást. A következő napokban sokan fordultak Áder Jánoshoz, kérve őt hogy ne írja alá a salátatörvényt.
Mindennek ellenére 2020. május 28-án megtörtént az aláírás. Magyarország megtiltotta jogi értelemben véve, a transznemű és interszex emberek létezését.

Élet a törvény után

Másnap a Budapest Pride és a Prizma közösség szervezésében sor került egy sajtótájékoztatóra a Hősök Terén, melynel keretei között transznemű emberek elégették az anyakönyveiket, így tiltakozva a törvény ellen. Az erről készült vágatlan felvételt a Budapest Pride Facebook oldalán tekinthető meg.

Jogi tiltakozás a 33. § ellen
Forrás index.hu – Fotós: Lengyel-Szabó Péter

Ezen a napon az Amnesty International Magyarország elindított egy petíciót, amiben arra kérik Kozma Ákos alapvető jogok biztosát, forduljon az Alkotmánybírósághoz az életbe lépett törvénnyel kapcsolatban.
Ezt a petíciót 2020. július 2-án adták át végül az ombudsmannak, mikorra már világszerte több mint 104 ezer ember írta azt alá. Az átadás előtti beszédről itt található a felvétel.

Még egy nemzetközi ügy lárult le 2020. július 16-án. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletet hozott Magyarország ellen egy évek óta húzódó ügyben. Röviden összefoglalva:

  • 2015 nyarán Magyarországra érkezett Iránból egy transznemű férfi, aki benyújtotta a menedékkérelmét nálunk, mert hazájában üldöztetésnek volt kitéve transzneműsége miatt.
  • A menedékkérelmét elfogadták, de a nem és név változtatási kérelmét később elutasították (ekkor a magyar állampolgároknak működött az eljárás). Indoklásként a hatóságok azt hozták fel, hogy Magyarországnak nincsen jogköre a kérelem elbírálásához, azt Iránban nyújtsa be.
  • Az Alkotmánybíróság és az EJEB előtt is megindult egy-egy eljárás. Az Alkotmánybíróság megállapította az alaptörvény-ellenes helyzet fennállását és 2018. december 31-ig adott határidőt az Országgyűlésnek a jogi helyzet rendezésére.
  • A EJEB kimondta, hogy a nem jogi elismerése az a magánélethez fűződő jog szerves része, amit az Emberi Jogok Európai Egyezménye deklarál. Ennél fogva az államnak kötelessége nem csak a saját állampolgárai számára, hanem azon személyek számára is biztosítani az eljárást, akik tartósan a területén tartózkodnak.
  • Emellett a magyar államot 6500€ kártérítés és 1500€ ügyvédi költség megtérítésére kötelezte.

Időközben megszületett a 33. § és törvényi erőre is emelkedett, de ehhez kapcsolódóan a Bíróság nem foglalt állást. Mindenesetre az ügy indoklásából látható, hogy a lefektetett alapértékekkel szembe megy, mivel megfosztja a transznemű embereket az önrendelkezési, magánélethez és méltósághoz való jogától.


Ezekkel zárultak a 33. § aktív hónapjai. Innentől az Alkotmánybíróságra beadott ügyek következnek, amik az előző oldalon kerültek részletezésre.

Oldalak: 1 2