Tudástár

A nem jogi elismerése

A nem jogi elismerése egy kulcsfontosságú pont a mi életünkben. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a tranzíció egyik alap pillére, amit a sűrűn átszövő diszfória egészen addig a pontig szorongat, amíg a papírjaink nincsenek lecserélve.
De miért is fontos ez ennyire, milyen volt ez a folyamat Magyarországon az elmúlt években, hogyan alakult a tavalyi 33. § (ezt kicsit jobban taglalva) és mi zajlik jelenleg, illetve merre alakulhat a jövő?

Ez a bejegyzés az imént felsorolt kérdésekre keresi és adja meg a választ, bő forrásokkal kiegészítve. Az hogy rám nézve ez az egész hogyan csapódott le, az nem fog itt szerepelni.
Majd talán egyszer, egy másik bejegyzésben…

Nem és név változtatás – Magyarország – 2021

Mi is az a nem változtatás, miért fontos és milyen következményei vannak?

Transzneműként már a születéskor fennáll egy ellentét, a lélek és a test között. Ezt a szembenállást enyhíteni többnyire egy nagyon nehéz és időigényes folyamat, ez a tranzíció. Irdatlan sok lelki munka van abban, hogy egy transznemű embernek boldog legyen az élete.
Belekezdve a tranzícióba, ami igazából az egyetlen út a boldogabb élet felé, nagyon sok minden megváltozik és ezt szépen külön részekre lehet bontani. Az egyik a nem jogi elismerése. Ez egy új, az identitásnak megfelelő anyakönyvi kivonat kiállítását jelenti, ami alapján a többi hivatalos papír (személyi, útlevél, bizonyítványok, stb.) is megváltoztatható. Az országonkénti joggyakorlat viszont eltérhet egymástól:

  • Sok helyen már csak elég beadni egy kérvényt erre vonatkozóan, mivel egy embernek a nemi identitását más nem tudja meghatározni, csakis saját maga.
  • Máshol szakvéleményekhez kötik (pszichiáter, pszichológus, urológus/nőgyógyász). Mivel a transzneműségre nincsenek tesztek, ezek a szakvélemények lényegében azt írják le, hogy az adott személy mentálisan/fizikálisan egészséges e, kizárja a kóros állapotot, így a személy tisztában van a saját identitásával. Ekkor rákerül a megfelelő diagnosztikai kód a papírokra, amikkel lehet menni a különféle hivatalokba.
  • Van, hogy ezt műtétekhez (is) kötik. Csak akkor ismerik el jogilag az embert, ha már sterilizáltatta magát vagy ha megtörtént a nemi megerősítő műtét.
  • Utolsóként meg vannak azok az országok, ahol nem ismerik el jogilag az identitásnak megfelelő nemet.
    • Meg van pár ország, ahol egyenesen illegális transzneműnek lenni és a támogatás teljes hiánya mellett büntetést is kirónak az egyénre ha ez kiderül.

Mint a tranzíció többi része, ennek is nagy befolyásoló ereje van a mindennapokban. Alapból egy óriási tehertől szabadul meg az ember, amikor ez a jogi folyamat lezajlik és a valódi neme és neve (nyilván ez a kettő szorosan összefügg) kerül az irataiban. Így azokon a helyeken, ahol kötve volt a hivatalos iratokhoz, már nem kell tovább a halott nevét használnia.
Ez a gyakorlatban rengeteg helyen megmutatkozik. Kezdve a munkahelytől, a bankokon és egészségügyi intézeteken át, egészen a postaládába bedobott számláig. Mind a két munkahelyi mosdóban ugyanaz az angol wc van, a rendelőintézetben ugyanaz lesz az ellátás, ahogy a bankban is ugyanazt a hitelt lehet felvenni és így tovább, nemtől függetlenül. Mégis ezeknek a helyzeteknek nagy szerepük van a mentális egyensúlyban.
Csak egy apró Hölgyem/Uram megszólítás az email elején. Ennyi az eltérés, hogy egy kis mosoly mellett belül pici boldogság és természetesség; vagy hogy egy lehangolt, a szürke ürességben úszó “Én nem ez vagyok” érzés keletkezik egy pillanat alatt. Az egyik ad egy kis megerősítést, a másik meg letagad és megtépáz.

A jogi elismerés után, egy fontos dolog megnyílik a transz emberek előtt, amit sokan szeretnének is elérni. Egyszerűen beolvadni a társadalomba. Nem kitűnni a tömegből, nem felhívva a figyelmet arra, hogy ő transznemű. Csak egy férfi/nő, a sok millió közül.
Csupán “ennyit” jelentenek a papírok. Utat az elvegyülésre.

Ha nem lehetséges a jogi nem megváltoztatása, az idővel sok kellemetlen helyzetet fog eredményezni. A fenti kis felsoroláson túl, bármilyen igazoltatáskor (rendőr, reptér) vagy egy ingatlan/gépjármű adás-vételnél, állásinterjún, ez megkerülhetetlenül előjön. Hiába, hogy ez nem érdekli a másik felet és egy teljes mértékben felesleges információ az adott helyzetben, a papír mégis mást mutat, mint maga a hozzá tartozó személy, így ezt tisztázni kell ilyenkor.
Ez egy teljesen kiszolgáltatott helyzet. Csakis a másik személytől függ hogy most nem lesz ebből probléma, vagy akár rivaldafénybe kerül.

Ez az út még a külső megerősítésekkel sem könnyű, invalidálás mellett meg egyenesen végzetes lehet. Bezárva egy idegen testbe, bezárva a másik nem szerepébe, igazából ez nem is élet, csak egy szürke létezés. Mentális problémák tárháza nyílhat ki ilyenkor, mint a nagy fokú szorongás, étkezési zavarok, depresszió, egészen az öngyilkosságig.
A transz embereknél az egyik legmagasabb, hanem a legmagasabb az öngyilkossági kísérletek aránya, 40% fölötti. Ezt egy amerikai tanulmány (2019) mélyrehatóan elemzi, ami az öngyilkossági gondolatokat és kísérleteket vizsgálta, transznemű felnőtt emberek körében. (angol link)

Másik kutatás (2020) is készült ebben a témakörben, de ez specifikusabban vizsgálta, az identitással megegyező igazolványokban szereplő adatok és a mentális egészség összefüggését, a transznemű felnőttek körében. (angol link)
Több mint 22000 alany vett részt a kutatásban és sok összefüggés olvasható ki az adatokból. Van akinek egyáltalán nincsenek új papírjai, a másik csoportnak részben vannak és a harmadik csoportnak az összes igazolványa már a nemi identitásának megfelelő. Ebből következve a fenti sorrendben, 3 számadat szerepel egymás mellett:

  • Egyetemi vagy magasabb szintű diploma megoszlása:  27,2 – 44,7 – 53,3 %
  • Az elfogadó családi háttér megoszlása: 40,5 – 54,1 – 61,9 %
  • Életszínvonala a szegénységi küszöbnél van: 39,1 – 30,3 – 22,2 %
  • A nemi identitásnak megfelelő nyílt szociális életben eltöltött évek száma: 2,1 – 5,1 – 8,5 év
  • Orvosi tranzíciót nem kezdte el: 52,9 – 17,3 – 6,6 %
  • Nemi megerősítő műtét megtörtént: 0,5 – 6,6 – 28,6 %
  • Öngyilkossági gondolat/konkrét terv/kísérlet: 57,6/29,6/9,6 – 44,3/21,1/6,4 – 30/13,7/4,3 %

További adatsorok a csatolt tanulmány első táblázatában találhatóak.

Látható, hogy nem csak konkrétan a tranzícióra és az ezzel összekapcsolható állapotra nézve van meghatározó szerepe a nem jogi elismerésének. Az élet számos más területére is pozitív hatása van, holott elsőre ezek csak egy erősen közvetett viszonyban állnak egymással.

A magyarországi szabályozás menete az elmúlt években

Magyarországon már működött egy szokásjogon alapuló eljárás a nem és név változtatásra 2003 óta.

2014-ben behoztak egy rettentően általános szabályozást rá, de a folyamat erősen hiányos volt és több helyen is ellentmondásban állt önmagával. A 3 szakvéleményt el kellett juttatni az EMMI-hez (Emberi Erőforrások Minisztériuma), ők bírálták el a kérelmeket. Pozitív elbírálás esetén értesítették az illetékes Anyakönyvi Hivatalt, ahol ezután megtörtént az átírás.

2016 szeptemberében elkészült a helyzet megoldására az Alapvető Jogok Biztosának jelentése (AJB-883/2016). Majd ennek hatására, 2016. november 14-től, bizonytalan időre és indoklás nélkül felfüggesztették az egész folyamatot. Egyszerűen csak nem bírálták el a beadott kérelmeket.

2018. január 1-én átkerült az anyakönyvi ügyek intézése a Budapest Főváros Kormányhivatalba és újra elkezdődött a kérelmek elbírálása. 429/2017.(XII. 20.) Kormányrendeletben definiálták a jogi kereteket:

  • 7. § A névváltoztatásért felelős anyakönyvi szerv a nem megváltoztatásáról, valamint az ennek következtében szükséges utónév módosításáról a nem megváltozását támogató egészségügyi szakvélemény beérkezését követő 8 napon belül értesíti a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt az anyakönyvben történő átvezetés érdekében. A nyilvántartó anyakönyvvezető a nem megváltozását a névváltoztatásért felelős anyakönyvi szerv alapiratnak minősülő értesítése és az egészségügyi szakvélemény hitelesített fénymásolata alapján jegyzi be az anyakönyvbe.

2018. június 19-én hozott egy határozatot az Alkotmánybíróság (IV/570/2017.) egy külföldi állampolgár név változtatási kérelme ügyében. A párhuzamos indoklás, az általános nem és név változtatáshoz is kapcsolódó, összesen 80 pontos részéből kiemelve csak néhány pontot:

  • [45] – A transznemű személyek jogait és a nem jogi elismerését megvalósító névváltoztatás kérdését az Alkotmánybíróság már korábbi határozataiban is érintette. Az Abh. indokolása külön rámutatott arra, hogy alapvető jognak minősül a transzszexuálisok esetében a névváltoztatáshoz való jog. (Abh., ABH 2001, 527, 543.) A döntés utalt az EJEB korai gyakorlatára is, amely szerint „a névváltoztatáshoz való jog a transzszexuálisok esetében elvezethet odáig, hogy követelhessék az anyakönyvbe feltüntetett nevük megváltoztatását, s őket át is kell anyakönyvezni, és pedig nemcsak a nemük, de a nevük változása miatt is. Az állam tehát köteles nemük megváltozását – a névváltoztatással együtt – tudomásul venni. (Eur.Court HR,B.v. France judgment of 25 March 1992, Series, A.no.232-C.)” (Abh., ABH 2001, 527, 543.) A 154/2008. (XII. 17.) AB határozat az EJEB Christine Goodwin kontra Egyesült Királyság ítéletét idézve megállapította, hogy „a transzneműek vonatkozásában a házasságkötéshez való jogot úgy kell értelmezni, hogy ők nem születési nemükkel, hanem új nemükkel ellentétes nemű személlyel köthetnek házasságot.” (ABH 2008, 1203., 1211–1212.) A 43/2005. (XI. 14.) AB határozat pedig a testi és szellemi egészség védelme, illetve a személyiség integritásának megőrzése vonatkozásában említette példaként a transzszexuális személyek nemének műtéti korrekcióját. (ABH 2005, 536., 550.)
  • [47] Fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a névváltoztatásra vonatkozó szabályozásra továbbra is alapjogi kérdésként tekint. Ennek speciális esete a nemváltoztatással összefüggő névváltoztatás, amelynek alapja az „EMBER” önazonossága és az egyenlő emberi méltóság sérthetetlensége. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a nem megváltoztatásával összefüggő speciális névváltoztatás, minthogy az a személy identitásának alapvető meghatározója, saját névhez való jogként a névjog korlátozhatatlan tartományába tartozik. A nemváltoztatásnak ugyanis járulékos velejárója a névváltoztatás, hiszen mindenki jogosult arra, hogy neve a neméhez igazodjon, sőt egyúttal kötelezettsége is, hogy a tényleges nemének megfelelő nevet jegyeztessen be a nyilvántartásokba.
  • [70] Fentiek alapján, álláspontom szerint a jogalkotónak meg kellene fontolnia az egész kérdéskörnek a magyar állampolgárokra is tekintettel lévő megfelelő jogforrási szinten történő újraszabályozását, és hasonlóan a Németországban több évtizede elfogadott törvényhez (Gesetz über die Änderung der Vornamen und die Feststellung der Geschlechtszugehörigkeit in besonderen Fällen), fontolóra kellene vennie egy külön törvény elfogadását a nem jogi elismeréséről.

2018. június 28-tól az EMMI visszamenőlegesen és ideiglenesen újra felfüggesztette a kérelmek elbírálását. Indoklásként felhozta, hogy az Európai Unióban, 2018. május 25-től hatályba lépő GDPR (2016/679) értelmében a szakvélemények olyan személyes adatokat tartalmaznak (egészségügyi állapot), aminek megismerésére nincsen jogosultsága a kérelem elbírálásában résztvevő személyeknek. Így a 2018. május 25-e után beérkező kérelmeket már nem bírálja el, határozatlan ideig.
2018. szeptember végén, az Alapvető Jogok Biztosa újra megállapította (AJB-294/2018), hogy továbbra is hiányzik a jogszabályi szabályozás és a kiszámíthatatlanság sérti a jogbiztonság követelményét; sérül a tisztességes hatósági eljárás és ez súlyos visszásságot okoz a jogorvoslathoz való joggal, hatásában pedig alkalmas arra, hogy az emberi méltósághoz és az önrendelkezéshez való joggal összefüggő súlyos visszásságot okozzon.

2019. júniusában elindult egy peres eljárás, az akkor még létező egyik Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. 2019. decemberében a Bíróság ítéletet hozott, majd 2020 február elején végzésben kimondta, hogy a jelenlegi szabályozás alapján el lehet bírálni a benyújtott kérvényeket, valamint hogy a Kormányhivatalnak az illetékessége is elbírálnia ezeket és tegyen eleget a kötelezettségének.
Emellett egy másik Közig Bíróságon olyan határozatot hoztak, hogy nem lehet elbírálni a kérelmeket a jelenlegi jogi helyzetben. Egy harmadik pedig az Alkotmánybírósághoz fordult.
3 lefolytatott eljárás, 1 jogi környezet, 3 különböző kimenet.

Európai Unió részéről

Magyarország jelenleg teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Ami elvileg azt is jelenti, hogy a közös értékekeket magunkénak tekintjük és próbáljuk követni őket:

  • Az emberi méltóság
    Az emberi méltóság sérthetetlen. Tisztelet és védelem illeti, ezen nyugszik ténylegesen az összes uniós alapjog.
  • Emberi jogok
    Az emberi jogok védelme felett az Európai Unió Alapjogi Chartája őrködik. A nemen vagy nemi identitáson, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a személyes adatok védelméhez és az igazságszolgáltatáshoz való jogot rögzíti.

Emellett a 2014. március 11-étől hatályban lévő, az Európai Parlament és az Európai Tanács által meghozott 231/2014/EU rendeletében szerepel:

  • I.CÍM 2.cikk (1) a) ii. – az emberi jogok és alapvető szabadságok előmozdítása és védelme, a kisebbségekhez tartozók – így például a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek – jogainak fokozottabb tiszteletben tartása a nemek közötti egyenlőségnek, a megkülönböztetésmentességnek és a toleranciának, a tömegtájékoztatás szabadságának, valamint a kulturális sokszínűség tiszteletben tartásának az elősegítése;
  • II.MELLÉKLET b) – a jogállamiság biztosításához szükséges intézmények létrehozása és helyes működésüknek a korai szakasztól való támogatása. E területen a beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: független, elszámoltatható és hatékony igazságszolgáltatási rendszerek kialakítása, beleértve az átlátható, érdemelvű munkaerő-felvételi, értékelési és előléptetési rendszereket, valamint a jogsértések esetén alkalmazandó hatékony fegyelmi eljárásokat; szilárd rendszerek létrehozásának biztosítása a határőrizet, a migrációs áramlások kezelése és a rászorulók számára történő menedék nyújtása érdekében; hatékony eszközök kialakítása a szervezett bűnözés és a korrupció megelőzése, valamint az ellenük folytatott küzdelem céljára; az emberi jogok és a kisebbségekhez tartozók – köztük a romák, valamint a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek – jogainak és az alapvető szabadságoknak, és ennek keretében a média szabadságának az előmozdítása és védelme;

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál is fut egy eljárás, 23 panaszos ügyében. Az EJEB 2020. júniusáig adott határidőt arra, hogy a kormány egyezségre jusson a kérelmezőkkel a jelenlegi helyzetben. Ha erre nem kerül sor, akkor a Bíróság fog érdemi döntést hozni.

Magyarország 2020. március 31. 23:38

Milyen megtisztelő is lehetett volna, ha az előrelépés a nem változtatás ügyében a Transznemű láthatóság nemzetközi napján kerül sor. Ellenben a dr. Semjén Zsolt által benyújtott, T/9934.-es számú törvényjavaslat módosítás egy más szemlélet irányából foglalt állást.
Ennek a salátatörvénynek a közepén található a minket érintő rész:

  • 33. §
    (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 3. §-a a következő x) ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    „x) születési nem: az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem.”
    (2) Az At. 69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A személyazonosító adatok nyilvántartása tartalmazza
    b) az érintett)
    „be) születési nemét,”
    (3) Az At. 69/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    „(3) Az At. 69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontjában meghatározott adat nem változtatható meg.”

Így deklarálja, hogy az ember neme, az a születése pillanatában megállapított, az elsődleges nemi jelleg és a kromoszómák alapján egy olyan adat, amit később nem lehet megváltoztatni. Ezzel Magyarország kormánya törvényi szinten tiltotta meg a transznemű emberek nem változtatását.
Indoklásként a következőket hozza fel a dokumentum:

  • A nem fogalmát a jogszabályok jelenleg nem tartalmazzák, tekintettel arra, hogy a nem meghatározása biológiai alapokon nyugszik. Azt az elsődleges nemi jelleg alapján, illetve kromoszóma alapján tudják megállapítani. Az anyakönyvbe bejegyzett nem, tulajdonképpen az orvos által megállapított tényen alapul, amelyet az anyakönyv deklarál. Az anyakönyv ellenkező bizonyításig a bejegyzett tényeket, jogokat igazolja, tehát jog keletkeztető hatása nincs. Az anyakönyv által deklarált nem alapján azonban már jogok, illetve kötelezettségek keletkezhetnek, ennek megfelelően szükséges a születési nem fogalmának meghatározása. Tekintettel arra, hogy a biológiai nem teljes megváltoztatása nem lehetséges, jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy ennek megváltoztatására az anyakönyvi nyilvántartásban sincs lehetőség.

Nem utolsó sorban itt van még Magyarország Alaptörvénye, ami a következő részeket tartalmazza:

Alapvetés

  • B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam.

Szabadság és felelősség

  • I. cikk
    (1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. (2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.
  • II. cikk
    Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
  • IV. cikk
    (1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
  • XV. cikk
    (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
  • XX. cikk
    (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

Vagyis a benyújtott törvénytervezet, az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosítása röviden összefoglalva, szembe megy: Bírósági határozattal, Alapvető Jogok Biztosának a jelentéseivel, Alkotmánybírósági határozattal, az Európai Unió alap értékrendjével, az Európai Unió és Tanács hatályban lévő rendeletével, Magyarország Alaptörvényével.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságánál lévő ügy kimeneteléről még csak feltételezéseket lehet állítani. Szubjektív véleményem alapján, figyelembe véve a nemzetközi normákat valószínűsíthető, hogy ez a Bírósági határozat is a törvényjavaslattal szemben foglal majd helyet.

Május 19-én megtörtént a zárószavazás, ahol 133 igen szavazattal (68%) a Parlament elfogadta a salátatörvényt. Ezzel Magyarország egy szoromú lépéssel, átkerült egy másik ketegóriába a Földön. (Wikipédia – a nem jogi elismerése – világtérkép)

A 33. §-sal bővebben a következő oldal fog foglalkozni.

Mi történt itthon az elmúlt 1 évben?

A 33. § tartalmazta még a következő pontot is:

  • (5) Az At. „Átmeneti rendelkezések” című alcíme a következő 101/B. §-sal egészül ki:
    „101/B. §
    E törvénynek az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi … törvénnyel (a továbbiakban: Mód2. tv.) módosított rendelkezéseit a Mód2. tv. hatálybalépése előtt indult és folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

A frissen megváltozott Anyakönyvi tv.-re hivatkozva a bentlévő kérelmeket sorra elutasították. Nem volt egységes eljárási rend, volt aki a határozat mellé visszakapta a beküldött szakvéleményeket és az anyakönyvét is, volt akinek csak a szakvéleményeket küldték vissza (megesett hogy hetekkel később egy külön levélben), de olyan is előfordult hogy egyiket se küldték vissza.
Az elutasító határozatban szereplő döntés ellen sokan indítottak közigazgatási pert. A Háttér Társaság oldalán 27 ilyen ügy szerepel és jelenleg folynak a peres eljárások.

Emellett az Alkotmánybíróságnál is indultak ügyek. Egy csoportos (6fő – IV/01154/2020) és négy egyéni (IV/00947/2020, IV/00948/2020, IV/0115/2020, IV/02001/2020) keresetet nyújtottak be az év során. Ezekhez rendre érkezett egy amicus curiae beadvány dr. Janó Márk, közigazgatási államtitkártól. Ez a miniszterelnökségi állásfoglalás több ponton keresztül részletezi, hogy miért helyénvaló az új jogi környezet és miért nem alaptörvény ellenes a 33. §.
Mivel ezen ügyek mögött érintett magánszemélyek vannak, így az Alkotmánybíróságnak nincsen konkrét időbeli megkötése. Abtv 9. 30.§ (5): “Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszról ésszerű határidőn belül hoz döntést.”

Év végén az egyik eljárást a Miskolci Törvényszék felfüggesztette és az Alkotmánybíróságnál egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett (III/02030/2020). Ez az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2010. évi XXX. törvény 33. §-ával megállapított 101/A. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása, és a folyamatban lévő perben való alkalmazásának kizárása érdekében indult.

EU – Magyarország 2021 február/március

Az egyedi normakontroll eljárásra szigorúbb keretek vannak szabva, így az Alkotmánybíróság már 2021 februárjában napirendre tűzte az ügyet. Összesen 3-szor volt a teljes ülés előtt az ügy mire döntés született. (ez egy bevett dolog, vannak ügyek amik sokkal többször kerülnek napirendre a döntés előtt)

2021. március 9, az Alkotmánybíróság határozata: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 101/A. § (2) bekezdése sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, ezért azt megsemmisíti.

Fontos kiemelni, hogy ez nem az egész 33. §-t érinti. Itt csak a visszaható jogalkotás részét vizsgálta az Alkotmánybíróság, ami a módosítás előtt beadott kérelmekre vonatkozott. Az továbbra is érvényben van, hogy jelenleg Magyarországon nem lehetséges a nevet és nemet megváltoztatni.
Továbbá néhányan párhuzamos indoklásban kifejtették, hogy ezzel a döntéssel az Alkotmánybíróság nem foglalt állást az ügy alapját képező nem- és névváltoztatásra vonatkozó korábbi vagy jelenlegi szabályok alkotmányosságával kapcsolatban.
6 alkotmánybíró meg különvéleményben fejtette ki, hogy miért nem ért egyet a meghozott határozattal.

Ezzel szinte párhuzamosan március 11.-én az Európai Parlament plenáris ülésén jelentős többséggel (492 mellette, 141 ellene, 46 tartózkodott) megszavazta, hogy az “LMBTIQ-szabadság zónává” nyilvánítja az Uniót.

  • A.  mivel az LMBTIQ-jogok emberi jogok;
  • P.  mivel a transznemű személyek továbbra is a megkülönböztetés, az erőszak és az üldöztetés legrosszabb formáival szembesülnek; mivel 2018-ban a Bizottság tanulmányt tett közzé „A transznemű és interszexuális személyek egyenlőségével kapcsolatos jogok Európában – összehasonlító elemzés” címmel; mivel a tanulmányban vizsgált 31 ország közül csak 13 rendelkezik – legalábbis bizonyos mértékben – olyan nemzeti jogszabályokkal, amelyek a nemi identitás és/vagy nemi jellemzők alapján nyújtanak védelmet;
  • U.  mivel a magyarországi jogi fejlemények súlyosan akadályozzák az LMBTIQ-személyek alapvető jogait; mivel a T/9934. sz. salátatörvény 33. cikkének elfogadása de facto megtiltja a transznemű és interszexuális személyek nemének jogi elismerését Magyarországon, ami hátrányos megkülönböztetésnek teszi ki őket, és sérti a magánélethez való jogukat; mivel 2020 decemberében a magyar parlament olyan alkotmánymódosításokat fogadott el, amelyek tovább korlátozzák az LMBTIQ-személyek jogait, figyelmen kívül hagyják a transznemű és nem bináris személyek létezését, és korlátozzák a családi élethez való jogukat, valamint egy olyan törvényt, amely megfosztja az élettársi kapcsolatban élő párokat az örökbefogadáshoz való jogtól;

Ha megnézzük a fent említett összehasonlító elemzést, látható hogy miért is fontos foglalkozni ilyen szinten az LMBT+ emberek jogaival és sorsával. Pár adatsor kiemelve (az identitáscsoportonkénti bontást átlagában véve):

  • Az utóbbi 12 hónap tekintetében azok a válaszadók, akik úgy érezték, hogy transzidentitásuk miatt megkülönböztetés vagy zaklatás érte őket: 54%
  • Az utóbbi 12 hónap tekintetében álláskeresés során vagy munkahelyen tapasztalt megkülönböztetés: álláskeresés során 37%, munkahelyen 27%
  • Erőszak vagy erőszakkal való fenyegetés előfordulása az elmúlt öt évben és az elmúlt 12 hónapban: 34% és 15%
  • Az elmúlt 12 hónapban tapasztalt megkülönböztetés egy olyan helyzetben, amikor be kellett mutatni egy a nemet azonosító hivatalos okmányt: 30%

Hogyan tovább?

Elég friss az Alkotmánybíróság határozata, így jelenleg sokat nem lehet még tudni. A Háttér Társaság aktívan segíti az érintett embereket, várhatóan hamarosan meglesz hogy merre is kell elindulni az elutasított kérelmekkel. Azt fontos újra kiemelni, hogy ezzel a határozattal nem alkottak egy átláthatóbb jogi környezetet, mivel az a jogalkotó feladata lenne, így ebben a régi-új helyzetben is küzdelmes lesz a kérelmek keresztülvitele a rendszeren.
Én jobb esetben pár hónapos átfutási idővel kalkulálnék. Még ha bíróságokra is húzódik mindenki ügye, szerintem már ott sincsen sok tér a sakkozásra. Az elmúlt pár évben született különféle határozatok egyértelműen kijelölik az utat a név és nem megváltoztatásához.

Távolabb nézve meg a cél nem változott. Továbbra is a teljes 33. § eltörlése van előttünk, hogy megnyílhasson a papírok rendezéséhez szükséges jogi út, minden érintett számára.

Oldalak: 1 2